Hat évvel ezelőtt, 2014-ben avatták fel az első emlékművet a gesztesi lokálpatrióta, Almási István kertjében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére.

Szombaton pedig sor került a második emlékhely felavatására, amit a trianoni diktátum 100. évfordulója alkalmából készített az egykori települési képviselő.

Az ünnepségen Vitéz Nagy Miklós, a Vitézi Rend megyei törzskapitánya idézte fel a történelmi Magyarország megcsonkításához vezető eseményeket: A párizsi béketárgyalásokra 1919. december 1-jén érkezett a meghívó. A következő esztendő elején érkezett a magyar békeküldöttség Párizsba. Vezetője gróf Apponyi Albert volt. A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa január közepén fogadta a magyarokat, és átadta a békefeltételeket. A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – közölték a döntést.

A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent). Lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Mintegy 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülőföldjükön kisebbségbe.

Az emlékező gondolatokat követően Almási István és felesége, Éva asszony leplezte le az emlékművet, majd a református egyház lelkészei mondtak imát.

Az avatóünnepség zárásaként a jelenlévők, az Almási család, Rising Károlyné polgármester és Auer Zsolt jegyző, a helyi hagyományőrzők, a Vitézi Rend, valamint a református egyház képviselői helyezték el koszorúikat az emlékhely talapzatánál.