Nevezetességek, látnivalók

A várgesztesi vár története

A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.

A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.

A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő múlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.

Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.

Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. Jelenleg a belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemel, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak.

(wikipédia)

A templom története

Először 1796-ban épült - főként fából és egy gyenge kőalapozással - kápolna Várgesztesen. Nádfedeles, rövid fatornyos építmény volt. Ez 1816-ban már düledezőfélben volt. Ebben az évben Esterházy Miklós gróf, földesúr és kegyúr jó anyagból újat, és nagyobbat épített a romos helyett. Ennél is kivették részüket a gesztesi hívek munkával és fuvarozással, ahogy az akkoriban bevett szokás volt. Ezt az új kápolnát minden bizonnyal már a mai templom helyén építették fel. 1816. október 27-én, a pünkösd utáni 20. vasárnapon áldotta meg Szántó György tatai esperes-plébános és lébényi apát. Szentbeszédet mondott Mikulay János kecskédi plébános. Diakónusként segédkezett Darnady István bánhidai plébános. A szertartásmester szerepét Müller Károly környei plébános töltötte be. A helybeli plébános pedig Perger Ignác volt. A kápolnát Szent Miklós tiszteletére szentelték. Ugyanazon a napon áldották meg a falu három keresztjét. Az egyiket a falu végén a kis tó feletti Staariegl dombon állították. Ez Tromposch Frigyes gesztesi telepes pénzéből készült, aki alapítványt is létrehozott a fenntartásához. Egy másik volt a temetőben, míg a harmadik a falu közepén állt.

A jelenleg is álló templom harangját 1872. augusztus 15-én húzták meg először ünnepélyesen, melyet Moser Mátyás helybéli lakos és felesége Wachtler Anna vett 250 Ft-ért. A harangot Szt. Mór tiszteletére szentelték. Az eseményen jelen volt Koróda Ferenc kozmai és Winkler Mihály vértessomlói plébános és Luby Emilián építész. 1872 folyamán helyezték el a főbejárat fölött Esterházy Móricz Miklós gróf és felesége Lobkovitz hercegnő címerét és alatta márványtáblát ezzel a felirattal:

„MAURITIUS COMES ESTERHÁZY LOCO ECCLESIAE OLIM A PARHE COMITE NICLAO HONORI SANCTI NICOLAI HIC ERECTAE HANC NOVEM COOPERANTE UXORE POLIXENA PRINCIPISSA A LOMBOWITZ EXSTRUXIT ET SANCTIS NICOLAO ET WNELINO DICA VIT.
ANNO MDCCCLXXII”

Vagyis: Esterházy Móricz gróf a hajdan atyjától Miklós gróftól Szent Miklós tiszteletére itt emelt templom helyére ezt az újat emelte feleségének Lomkowitz Polixéna hercegnőnek közreműködésével az 1872. esztendőben. Egy mondat azonban lemaradt a feliratból. Ezt akkoriban sajnos szokás volt kihagyni. Ez a következő: cooperantibusque incolis zelosis de Gesztes. Vagyis: valamint Gesztes buzgó lakóinak közreműködésével.

A lényeg azonban, hogy Isten ismeri és tudja, hogy kedves gesztesi hívei milyen áldozatot hoztak és ennek a pártatlan ismeretnek jegyében tudja be nekik szívből jött szolgálataikat. 1872. december 5-én megáldotta a templomot Horváth Ferenc tatai apát, esperes-plébános. A megáldásnál jelen volt Billing Antal most már kecskédi plébános és Masshammer Venánc kapucinus atya. A szentbeszédet Uffenheimer Lipót helybeli káplán mondta. Az anyakönyv tanúsága szerint az első keresztelés december 25-én volt a templomban, amikor Hardtégen János és Melcher Erzsébet szent Pálról és Szt. Jánosról nevezett fiát keresztelték. A templom stílusában a gótika utánzata. Kedvesen uralkodik az egész völgy felett néhány magas fenyő árnyékában.

Weisz János lelkész nyomán írta Hartdégen Ákos

A Várgesztesi-medence természeti környezete

A Vértes hegység, a Dunántúli-középhegység nagytájához tartozó Vértes-Velencei hegyvidék középtáj egyik kistája. Délnyugaton a Bakonytól a Móri-árok, északkeleten a Gerecsétől a Tatai-árok választja el. Geomorfológiai szempontból a Vértes, Vértes-fennsíkra és hegylábfelszínre különíthető el (MAROSI & SOMOGYI 1990).

Ma a hegység peremvidékén több, belső területein mindössze 5 lakott, illetve időszakosan lakott települést találunk (Körtvélyespuszta, Várgesztes, Vérteskozma, Kőhányáspuszta, Gánt). Ezek közül a nagyobbak rendre a fennsíkba ágyazódott medencékben találhatók.

A tektonikus eredetű hegyközi kismedencének minősülő Várgesztesi-medence a Vértes északnyugati részébe süllyedt. Egyedül nyugat, azaz a Vértesalja felől tekinthető nyitottnak, mivel minden más irányból karsztos fennsík övezi, felszabdalva a maga szurdokhatású, nyirkosabb völgyeivel.

E medence kistáji léptékben is csekély kiterjedésű, területe mindössze 10 km2 -re tehető, amihez azonban nagyfokú változatosság tartozik. Az élővilág kiemelkedő sokféleségének okai között tartjuk számon az eltérő alapőzeteket, éghajlati hatásokat, domborzati viszonyokat, talajokat, s az eltérő emberi tevékenységeket.

A falu épített környezetében védett, kultúrakövető madárfajok is otthonra találnak (füstifecske (Hirundo rustica), molnárfecske (Delichon urbica), házi veréb (Passer domesticus)).

A páratlan szépségű természeti környezetünk kutatottságát tekintve, külön említést érdemel, hogy Várgesztesre esett Tallós Pál és Szontagh Pál választása, amikor 1962-ben kibővítették az Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszert, ami azóta folyamatosan működve, óriási adathalmazt szolgáltat a medence gerinctelen faunájára vonatkozóan* (LESKÓ et al. 1998). Ezen európai viszonylatban is kiemelkedő monitoring hálózatnak köszönhetően van tudomásunk a fentebb említett lepkék, továbbá a hangyabogáncs-törpearaszoló (Eupithecia graphata) és a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) helyi előfordulásáról, melyek mindegyike kipusztulás szélén álló, vöröskönyves faj (RAKONCZAY, 1990)

Várgesztes élővilágának megőrzése érdekében szem előtt kell tartanunk annak nagyfokú gazdagságát, ismert értékeit és sérülékenységét. Ahhoz, hogy az előforduló fajokról, lejátszódó ökológiai folyamatokról teljesebb képet kapjunk, további kutatásokra van szükség. Az ide vonatkozó „fehér foltok” általános óvatosságra intik az itt tevékenykedőket.

A medence természeti állapota jelenleg jónak ítélhető. Sorsa a kezünkben.

Riesing István
Környezet- és természetvédelmi előadó
www.verteserdo.hu

Látnivalók

  • Gesztesi Vár: XIV. századi, Zsigmond-korabeli vár
  • Várrét
  • Lourdes-i Mária szobor a gesztesi sziklaüregben, a vár felé vezető út mentén
  • Hősi emlékmű
  • Horgásztó és sétány
  • Gesztes-patak partja
  • Egyéb jelzett turista útvonalak

Környékbeli kirándulóhelyek

  • Szarvas-kút
  • Mátyás-kút
október

22 Búcsú

  • Időpont: vasárnap 0:00
  • Helyszín:

26 Könyvbemutató

  • Időpont: csütörtök 17:00
  • Helyszín: Faluház
november

11 Márton napi lámpás felvonulás

  • Időpont: szombat 0:00
  • Helyszín:

18 Szépkorúak köszöntése

  • Időpont: szombat 0:00
  • Helyszín:
december

3 Adventi ünnepség

  • Időpont: vasárnap 0:00
  • Helyszín:

6 Falumikulás

  • Időpont: szerda 0:00
  • Helyszín:

9 Christkindl találkozó

  • Időpont: szombat 0:00
  • Helyszín:

Bursa Hungarica 2017

2017. október 5., csütörtök 13:02

Felhívjuk azon várgesztesi állandó lakhellyel rendelkező, a képzési keretidőn belül, teljes idejű nappali tagozaton tanulmányokat folytató felsőoktatási hallgatóink, valamint a 2017/2018. tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolásaink figyelmét, akik felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni, hogy ismét lehetőség nyílik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat keretében pályázatot benyújtani.

Bővebben

Felhívás!

2017. szeptember 23., szombat 07:49

Jelentkezzen a Faluházban, ha rendelkezik a bányászhagyományokat felidéző eszközzel, fotóval, dokumentummal!

Bővebben

Egyenlő bánásmód

2017. szeptember 21., csütörtök 10:00

A Komárom-Esztergom megyében szeptember hónapban tartandó egyenlő bánásmód ügyfélfogadások időpontjait a mellékelt tájékoztatóban tekinthetik meg.

Bővebben

Címünk

Vértessomlói Közös Önkormányzati Hivatal
2824 Várgesztes, Arany János utca 47.

Elérhetőségeink

Ügyfélfogadás

  • Hétfő: 13 - 16 óráig
  • Kedd: 8 - 12 óráig
  • Csütörtök: 8 - 12 óráig

Legnépszerűbb cikkek