Augusztus 20-a Magyarország egyik legrégebbi és legjelentősebb nemzeti ünnepe. Ezen a napon Szent István királyra, a keresztény magyar állam megalapítására és az államiság több mint ezeréves folytonosságára emlékezünk.

Az ünnephez az évszázadok során számos történelmi, egyházi és népi hagyomány kapcsolódott, köztük a Szent Jobb körmenete és az új kenyér ünnepe.

István király uralkodása alapvetően meghatározta Magyarország történelmét. Géza fejedelem fiaként folytatta az ország keresztény állammá szervezését, és királyként olyan államszervezetet hozott létre, amely biztosította a magyarság helyét a korabeli Európában. István király 1038. augusztus 15-én hunyt el. Szentté avatására 1083-ban került sor: Szent László király kezdeményezésére, VII. Gergely pápa hozzájárulásával augusztus 20-án emelték oltárra ereklyéit a székesfehérvári bazilikában. Ettől kezdve augusztus 20-a Szent István ünnepnapjává vált. Jelentőségét mutatja, hogy megtartásáról már az 1222-ben kiadott Aranybulla is rendelkezett.

Az ünnep története az évszázadok során többször változott. Mária Terézia uralkodása idején augusztus 20-a nemzeti ünnepként is bekerült a naptárba, és ekkor került Budára Szent István épen maradt kézereklyéje, a Szent Jobb. Az ereklyét később minden év augusztus 20-án ünnepélyes körmenetben vitték végig a városon.

Az 1848–49-es szabadságharc leverése után az ünnep megtartását betiltották, mivel Szent István személye a független magyar államiságot jelképezte. 1860-tól ismét megemlékezhettek róla, a kiegyezést követően pedig visszanyerte korábbi rangját. 1891-ben Ferenc József augusztus 20-át az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította.

A második világháborút követően az ünnep jelentése ismét átalakult. Vallási és nemzeti tartalma háttérbe szorult, előbb az új kenyér ünnepeként, majd 1949-től az új alkotmány napjaként tartották számon. Egészen 1989-ig augusztus 20-a hivatalosan a Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepe volt.

A rendszerváltozást követően újjáéledtek a korábbi hagyományok. 1989-től ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet, 1991-ben pedig az Országgyűlés augusztus 20-át Magyarország hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.

Augusztus 20-a napjainkban egyszerre őrzi Szent István király örökségét, a keresztény magyar államalapítás emlékét és az új kenyérhez kapcsolódó hagyományokat. Az ünnep arra is emlékeztet, hogy az államalapítás nem csupán történelmi esemény: olyan örökség, amely több mint ezer esztendeje összeköti a magyar nemzet nemzedékeit.