Nagyszombati mise
Régi hagyományt, a tűz-, a víz, és az ételszentelést elevenítette fel a helyi egyházközség a várgesztesi Német Kultúregyesület Dalkörének kezdeményezésére húsvét szombatján.
Tűzszenteléssel és közös gyertyagyújtással vette kezdetét a nagyszombati mise, amely keretében sor került az ételszentelésre is. A templom előtt megszentelt tűz lángjával gyújtották meg az óriási húsvéti gyertyát, a föltámadt Krisztus jelképét, majd ezt követte a vigíliamise és a vízszentelés a templom keresztelővizének megszentelése.
A nagyszombati szertartás a feltámadási körmenettel folytatódott, végül dr. Kis József világi lelkipásztori munkatárs megáldotta a hívek által az oltár előtt elhelyezett ételes kosarakat, felelevenítve a régi hagyományt.
A régi időkben egyébként a gyerekek vitték a templomba a szentelésre szánt ételt, amit az oltár előtt sorakoztattak fel. Az ételszentelés egyébként az egyik legfontosabb rituáléja a katolikusok húsvéti ünnepének. A dogmatika szerint a 40 napos nagyböjt végeztével húsvét az első nap, amikor a hívek ismét húst vehettek magukhoz. Az ünnep magyar elnevezése, a húsvét is innen ered: húst vesz magához. Aranyszájú Szent János figyelmeztetett először a hosszú koplalás utáni mohó habzsolás veszélyeire: „Ne cselekedjetek úgy, mint sok keresztény, kik a böjt végével mintha rabságból szabadultak volna ki: hogy azon lelki hasznot, melyet a böjttől és általa nyertek, a mértéktelenség által minél hamarabb elveszítsék.” E vétek orvoslására rendelte el az egyház az ételszentelés szertartását, így a hívek csak a megáldott ételeket fogyaszthatták.
