A magyar termelők és feldolgozók versenyképességének erősítése és a tejtermékek fogyasztói árainak csökkentése érdekében a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felülvizsgálja a nyerstej árát meghatározó árprognózis módszertanát – erről állapodtak meg a tejpiaci szakmaközi szervezet és a Gazdasági Versenyhivatal vezetői.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) április 20-án bocsátotta társadalmi konzultációra a tej és tejtermékek piacán végzett gyorsított ágazati vizsgálatának eredményeit összefoglaló jelentéstervezetét. Az elemzés megállapításai alapján a versenyhatóság hat javaslatot fogalmazott meg az infláció csökkentése érdekében.
A jelentéstervezet szerint a módszertan jelenleg egy olyan árprognózison alapul, amelynek egyes elemei 2023-ban tovább növelhették volna a tejtermékek áremelkedését, ezzel fűtve az inflációt. A GVH ezért az árképlet felülvizsgálatát javasolta a Terméktanács számára, melyhez a nemzeti versenyhatóság felajánlotta szakmai támogatását.
A hatóság javaslata a magyar fogyasztókat és a magyar tejtermelőket is védi, mivel a revízió nem csak az infláció mérséklődéséhez, hanem a hazai tejtermelők versenyképességének erősítéséhez is hozzájárulhat – közölte a GVH.
Április 26-án a GVH öt hazai szakmai szervezettel és az Agrárminisztériummal egyeztette a tejtermékek fogyasztói árának csökkentését célzó javaslatterveit. A konzultáción Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke jelezte, hogy nyitottak az GVH javaslatának hasznosítására. Így május 16-án a GVH elnöke és szakemberei újabb szakmai konzultáción fogadták a Terméktanács vezetőit. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke elmondta, nagy erőkkel dolgoznak az infláció letörésén.
Olyan megoldásokat keresünk, amelyek hozzájárulnak a fogyasztói árak csökkentéséhez, továbbá a magyar termelők, a hazai agrárium érdekeit is szolgálják. A Tej Terméktanács vezetőivel abban egyeztünk meg, hogy az általunk felvetett problémákra olyan előremutató megoldásokat dolgozunk ki, amelyek egyszerre szolgálják a magyar termelőket és a magyar fogyasztókat – fogalmazott a GVH elnöke.
Elsősorban a nyerstej felvásárlási árának meredek emelkedése miatt nőtt Magyarországon közel kétszeresére a tej és tejtermékek ára, de a dráguláshoz hozzájárult az árstop, a kereskedők árpolitikája és a termelők, valamint a feldolgozók költségnövekedése is. A Gazdasági Versenyhivatal jelentésében ugyanakkor rámutatott: a Tej Terméktanács árprognózisa jelentősen felhajtotta az árakat. Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kijelentette, az árprognózis kapcsán élni szeretnének a GVH által ajánlott szakmai konzultációs segítséggel.
„A drasztikus piaci fluktuációk, jövedelem-ingadozások kiküszöböléséhez elengedhetetlen egy termékpálya szakmaközi szervezettsége; a piaci egyensúly fenntartásához, a stabilabb szerződéses viszonyok kialakulásához, valamint a piac átláthatóságának javítása érdekében rengeteg feladatunk van. Szakmaközi szervezetünk a magyar fogyasztók kiváló minőségű, hazai gyártású és versenyképes tejtermékkel történő ellátását abszolút prioritásként kezeli” – tette hozzá Istvánfalvi Miklós.
A GVH és a Terméktanács szakértői a következő hetekben további szakmai egyeztetéseken dolgozzák ki a közös célok eléréséhez – jelen esetben a tej és tejtermékek árcsökkentéséhez – szükséges megoldásokat.