Egy 1913-ban, német nyelven íródott történelmi regény ismertetőjére érkeztek az érdeklődők csütörtökön a várgesztesi Faluházba. Adam Müller-Guttenbrunn: A svábok bejövetele című regényének magyar fordítását, amely az IMEDIAS kiadó gondozásában jelent meg, a kiadó vezetője Lóczy István mutatta be.
A regény történelmi szempontból pontos, hiteles és részletes. A valóságnak megfelelően elevenednek meg a korszak nagy eseményei és személyiségei. Az olvasó hiteles képet kaphat a bevándorlás mozgatórugóiról, hogy miért indultak útnak a német telepesek a birodalom egyes részeiből, mi várt rájuk az út során, és mi várt rájuk új hazájukban.
A több mint 100 évvel ezelőtt született könyv 300 éves történetet mesél el: azt az időszakot eleveníti fel, amikor a svábok megtelepedtek a XVIII. századi történelmi Magyarország különböző tájegységein, a többi között az akkori Esztergom és Komárom vármegye számos településén.
Mint Lóczy István munkatársunknak elmondta, a magyarországi németség közösségének „élménye” nagyon sokáig a kitelepítés, az elűzöttség volt, s annak a jelképeit láttuk, ami természetesen helyénvaló, és érthető, de mostanában a bevándorlás jelképei is egyre több településen jelennek meg, amely egy más hangvételű ikon, erősítheti a közérzetet, hangulatot.
A kiadó már több településen bemutatta a könyvet, minden alkalommal az adott helyszínről is készülnek hozzáadott információval, melynek alapja az 1910-es, etalonnak számító magyarországi népszámlálás adatai, ami jelzi, miként alakultak 100 évvel ezelőtt a nemzetiségi viszonyok az országban.
Az 1910-es népszámlálásban van egy olyan adatsor, hogy hányan beszélnek magyarul a településen. Ez mai szemmel meghökkentő, ma feltenni sem lenne sok értelme a kérdést – fogalmazott Lóczy István, aki úgy vélte, hogy a házigazda és a szomszédos község vonatkozásában igen érdekes számok találhatóak: népszámlázás szerint Gesztespusztán 1910-ben 377 lakos volt, közülük 350 német, 27 magyar, és 166-an tudtak magyarul beszélni, Vértessomlón 1 107 német és 105 magyar lakos élt, magyarul 727-en tudtak beszélni. Tehát Várgesztesen a lakosság fele, míg Vértessomlón nagyjából a negyede nem beszélt magyarul, miközben az ország közepén található a két település.
A kiadó vezetője reményét fejezte ki, hogy a gyökerek megőrzéséhez hozzájárulnak ezek a könyvek (az író trilógiájának második, a magyarországi svábság történetét folytató kötete is megjelent már), de – ahogy mondta – ebben inkább csak bízni lehet: a könyvek olyan történeteket, hagyományokat őriznek meg, amik abban, akiben adott a hajlam, találhat támpontokat, segítséget az identitás megerősítéséhez.