Július 6-áig tekinthető meg az a kiállítás a várgesztesi Faluházban, amely Sz. Mákos Margit festőművész alkotásaiból és unokája, Szegedi Ádám fotóiból nyílt június 6-án
Csodás dolog, hogy a családon belüli folytonosság a művészet szeretetében és művelésében generációkon átívelő. Margitot régebbről ismerem, emberileg és alkotásaival is belopta magát a szívembe. Szerencsésnek tartom magam, hogy láthattam különböző stílusú, műfajú alkotásait és néhánynak boldog tulajdonosa is lehetek. Ádám egy másik generáció képviselője, bontogatja a szárnyait. Ő is kísérletező, és nagy öröm számunkra, hogy az első kiállításodat Várgesztesen tarthatjuk. A család példamutatása vezet és fotós jövőd olyan közismert személy támogatja, mint Tarjáni Antal – köszöntötte az alkotókat Rising Károlyné polgármester.
Margót nagyon régóta ismerem, a képei rám mindig érzelmileg hatottak. Egyszerűen csodáltam a formáit, a színeit, kompozícióit, mert mindig tudott valami újat mutatni technikában, színhasználatban, formában – méltatta Sz. Mákos Margit alkotásait Pfiszterer Ilona, aki úgy vélte, hogy a Várgesztesen bemutatott képek két részre oszthatók: a realistákra és az absztraktakra.
A realistákban se az élethű képeket keressék, hisz már itt is van egy „átírás”. A formák, a színek jól felismerhetőek. A hegyek, a kőbánya, a kút a mélységével. Az általában nagy méretű képei a lírai absztrakthoz sorolhatók. Ezeknél már a lényeges dolgok átírásos megjelenése látható – fogalmazott, majd Degas gondolataival ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a kiállítást: a művész nem azt festi, amit lát, hanem azt, amit másoknak meg kell mutatnia.
Sz. Mákos Margitnak nem szakmája a festészet, mégis egész életében elkíséri, a napi tevékenységének része. A Várgesztesen bemutatott alkotásait a közelmúltban készült nagy mennyiségű képanyagból válogatta elsősorban arra törekedve, hogy mutassanak rá a belső érzelmi világára, melyet a színek és formák egysége, a fény és árnyék váltakozása tesz izgalmassá és gazdaggá. A kiválogatott festményeken keresztül esztétikai utazásra invitálja a látogatót a valósághű ábrázolástól a lírai absztraktig, egyes alkotások a két stílus határait súrolják.
Unokája, a 23 esztendős Ádám évek óta rengeteget fotózott telefonnal, az első komoly fényképezőgépét a szüleitől három esztendeje kapta. Az első sikerét 2021-ben élhette át, amikor a „Tata más szemmel” című fotópályázaton az egyik képét beválogatták a panoráma szekcióba. Nagyon szereti az izgalmas esti és éjszakai fényeket, az ellenfényes kompozíciókat. Egyik kedven témája a járműfotózás, azon belül is a vasúté.
A várgesztesi tárlattal egy álma valósult meg, hogy alkotásait festőművész nagymamájának műveivel együtt mutathatja be. Épp ezért a kiállított fotókat nagy gondossággal, több ezer kép közül válogatta ki, előtérbe helyezve az izgalmas fényeket-árnyékokat, tükröződéseket.