H. Gábor Erzsébet, Tatabányán élő író, költő verses, zenés irodalmi teadélutánja várta a vendégeket a Magyar Kultúra Napja alkalmából január 22-én a vértessomlói Művelődési Házban, ahol elsőként a program szervezője, Berky Béláné szólt arról, mikortól vált ünneppé ez a téli nap, melyen 1823-ban véglegesítette Kölcsey Ferenc a Hymnus-t, a „Magyar nép zivataros századaiból” című költeményét.
Az ünnephez igazán méltó összeállítással készült H. Gábor Erzsébet, valamint a várgesztesi Talabér Angelika festő, zeneszerző, akik zenés, irodalmi műsorukkal 2017-ben egyszer már bemutatkoztak Vértessomlón. A két alkotó egymásra találása jól példázza a rokonlelkek, a művészetek sajátos, máshoz nem hasonlítható kapcsolatát: Zsikét Géli számos alkotása ihlette írásra, a versek kapcsán pedig a festőművészben születtek dallamok. A paletta folyamatosan bővült, Géli napjainkig Zsike 38 versét zenésítette meg, így a szombati programon nemcsak szavalatként, hanem énekelve, gitárkísérettel is hangzottak el versek öt téma köré csoportosítva: természetről, családról, szerelemről, ars poetica-ról, zárásul „humorcsokrot” nyújtottak át az előadók.
H. Gábor Erzsébet már apró gyermekként írt, az írás egész életét végig kísérte. Banktisztviselői hivatásával párhuzamosan újságíróként dolgozott majdnem 3 évtizedig a megyei napilapnál és több országos magazinnál is. Az élete nyugdíjas korában teljesedett ki, amikortól minden szabadidejét a novellák, versek alkotói birodalmában töltheti. Elmélyedt a verstanban, mert a mondanivaló, az üzenet mellett fontos a vers üteme, ritmusa, hiszen a ritmus a vers szívdobogása, és természetesen fontosak a szép rímek is, melyek dallamot adnak a versnek. Amire a legbüszkébb, hogy a Magyar Élő Líra Csarnokában 16 verse került a Parnasszus legmagasabb szintjére. A szerkesztőségbe is meghívást kapott, azóta is ott dolgozik, bírálják, szintezik a beküldött verseket, az alkotókat segítő szándékú kritikákkal, szakmai tanácsokkal látják el.
A megjelent írásait az Édesanyja gyűjtögette egy bőröndben, ő beszélte rá a rendszerezésükre, s hogy adják ki. Így jelent meg 2014-ben a Tűzmadár versekből, 2017-ben az Őrizni kihűlt kályha melegét című novelláskötet, 2018-ban az Ambróziák, 2019-ben gyermekversekből a Berkenyeágon kismadár, melyhez óvodások készítették a rajzillusztrációkat, és 2020-ban E-kötetben a Humorcsokor.
A szombati író-olvasó találkozóra az Ambróziák című, négy alkotói évet felölelő, 280 verset tartalmazó kötettel érkezett, amely – saját megfogalmazása szerint – élete tükre, egy „sorstükör”. S hogy miért Ambróziák? Mert kifejezi a versei üzenetét, melyekről olvasói így írtak: hitet, örömöt, reményt, vigaszt, az éhes léleknek táplálékot, a szomjasnak italt kínálnak. „Lelki-étkek”, Ambróziák…